A Pók Háború

Miközben Thrall az orkok felszabadításán munkálkodott Lordaeronban, Ner'zhul folytatta hatalmi bázisának kiépítését Északszirten. A Jégkorona gleccser fölé egy hatalmas erődöt építtetett és ott állomásoztatta egyre növekvő élőholt légióit. Bár a Lidérckirály kiterjesztette befolyását a vidék fölött, egy árnyékba húzódó birodalom ellenállt hatalmának. Azjol-Nerub ősi, földalatti királysága - amelyet egykoron egy gonosz, humanoid alakú pókokból álló faj alapított - elküldte elit harcosait, hogy támadják meg a Jégkorona erődöt és vessenek véget a Lidérckirály őrült hatalmának. Ner'zhul csalódottan tapasztalta, hogy a gonosz nerubiánok immunisak voltak nem csak a járványra, hanem még telepatikus képességeire is.

A nerubián pókurak hatalmas seregeknek parancsoltak és kiterjedt földalatti barlangjárataik Északszirt területének majdnem a felét behálózták. A Lidérckirály erődjei ellen vezetett, gerillataktikával kivitelezett támadásaik egyre-másra hiúsították meg Ner'zhul erőfeszítéseit arra, hogy kifüstölje őket a járataikból. Végül a Lidérckirály a lassú felmorzsolás taktikájával nyerte meg a nerubiánok ellen vívott háborút. A kegyetlen rémurak és megszámlálhatatlan élőholtból álló seregei segítségével Ner'zhul megszállta Azjol-Nerubot és földalatti templomait a pókurak fejére rogyasztotta.

Bár a nerubiánok immunisak voltak a járványra, Ner'zhul növekvő nekromantikus hatalma elegendő volt ahhoz, hogy felélessze a pók harcosok tetemeit és saját akaratához láncolja őket. Állhatatosságuk és rettenthetetlenségük előtt tisztelegve Ner'zhul átvette a nerubiánok különös építészeti stílusát, majd saját erődjeit és épületeit ezentúl aszerint építette. Mivel királyságában már nem maradt ellenálló, a Lidérckirály hozzálátott, hogy felkészüljön igazi küldetésére. Végtelen tudatával kinyúlt az emberek vidékei felé, egy olyan sötét lélek után kutatva, aki meghallgatná...