Maiden of Virtue

Moróztól, az orvgyilkos komornyiktól utunk egy hatalmas, erkélyekkel tarkított hallba vezetett, ahol Medivh egykori vendégeinek és a vár korábbi szolgálóinak szellemei tartózkodtak. Ezek a kísértetek évek óta itt "éltek", minden nap felkeltek, elvégezték a napi teendőiket, majd bejöttek a hallba és beszélgettek, pletykáltak egymásról, miközben a lidérc-pincérek felszolgáltak. Sajnos nem voltak tudatában annak, vagy nem akarták elfogadni, hogy ők már régen meghaltak és helyük a a természet törvényeinek megfelelően nem itt van, hanem egy másik síkon. Mi ezt tudtukra hoztuk, ennek ellenére nem kívántak eltávozni erről az anyagi síkról, így némi erőszakhoz kellett folyamodnunk. Ezután Medivh vendégeinek lakrészébe keveredtünk el, ahol az egykori ágyasok, palotaőrök és vendégek szellemeivel kellett az előbbihez hasonlóan elbánnunk. Végül egy hatalmas terembe érkeztünk, ahová egy hatalmas Titán költözött be valamikor az évek során. Természetesen szembeszálltunk vele és szerencsére nem bizonyult veszélyes ellenfélnek. Tudtuk, hogy valamikor a régmúltban ellopta a Naaruk erejének egy töredékét, így a szent fény követőinek varázslatait képes megidézni. Ezeknek az ismereteknek hála sikerült alaposan felkészülni a vele való csatára és így hiába tudta elaltatni egész csapatunkat, hiába volt képes a fény erejét megidézni és támadásra használni, végül könnyedén, első találkozásunkkor elbántunk vele. Ezután, mivel innen nem vezetett tovább út, visszatértünk a hallba, ahol egy - csontvázmágusok által őrzött - másik utat is találtunk, ami egy bálterembe vezetett, de ez már egy másik történet... ...engedd meg, kedves olvasó, hogy elnézésedet kérjem, hisz mostanában ritkán írok e krónikába. Sajnos a Kapu megnyitása miatt rengeteg új ellenséggel kell szembeszálnunk, így nem sok idő jut a könyveink bővítésére. Ígérem, amint időm engedi, behozom a lemaradást és beszámolok minden kalandunkról, amit Karazhanban - és másfelé - megéltünk.