Draenor könyve
Kil'jaeden és az Árnyék Paktum
Abban az id?ben amikor Medivh megszületett Azerothon, Kil'jaeden a Megcsaló, a Kavargó ?rben rejt?zött és tépel?dött követ?i társaságában. A ravasz démonúr, mestere, Sargeras utasításai szerint a Lángoló Légió második azerothi invázióját tervezgette. Ezúttal nem akart hibázni. Kil'jaeden arra jutott, hogy szüksége lesz egy új seregre, amivel meggyengítheti Azeroth védelmeit még miel?tt a Légió egyáltalán a világra lépne. Ha a halandó fajoknak, mint az éjelfeknek és a sárkányoknak egy új fenyegetéssel kell szembenézniük, túl gyengék lesznek majd ahhoz, hogy igazi ellenállást fejtsenek ki, amikor a Légió inváziója megkezd?dik.
Ezid?tájt fedezte fel Kil'jaeden Draenor zöldell? világát, ami békésen járta útját a Nagy Sötét Végtelenben. A sámánisztikus, klánokba szervez?dött orkoknak és a békés draeneioknak otthont adó Draenor olyan idilli volt, mint amilyen hatalmas. A nemes ork klánok a nyílt pusztákon vándoroltak és kihívásért vagy kedvtelésért vadásztak, míg a kíváncsi draeneiok kezdetleges városokat építettek a világ égbe nyúló hegycsúcsai között. Kil'jaeden tudta, hogy Draenor lakói remek szolgái lehetnének a Lángoló Légiónak, ha el?bb megfelel?en felkészítik ?ket.
A két faj közül Kil'jaeden szerint a harckedvel? orkok voltak fogékonyabbak a Légió rontására. Megb?völte ezért az öreg ork sámánt, Ner'zhult hasonlóképpen mint ahogy Sargeras vonta uralma alá Azshara királyn?t korszakokkal azel?tt. Az eszes sámánt csatornaként használva a démon felébresztette az ork klánokban a csaták iránti vágyat és a kegyetlenséget. Nemsokára ebb?l a spirituális beállítottságú fajból vérszomjas fenevadak váltak. Kil'jaeden ekkor megpróbálta rávenni Ner'zhult és a népét arra, hogy tegyék meg az utolsó lépést: teljesen adják át magukat a halál és a háború csábításának. Ám az öreg sámán, megérezve, hogy népe ett?l örökre a gy?lölködés szolgájává válna, valahogyan ellenállt a démon parancsának.
Nerz'hul ellenállásán feldühödve, Kil'jaeden keresett egy másik orkot, aki végre a Légió karmai közé vezethette volna népét. Az agyafúrt démonúr végül meg is találta azt a készséges tanítványt, akit keresett - Ner'zhul ambíciózus tanonca, Gul'dan személyében. Kil'jaeden elmondhatatlan hatalmat ígért Gul'dan feltétlen h?ségéért cserébe. A fiatal ork mohón szívta magába a démoni mágia tanításait és a történelem egyik leghatalmasabb halandó boszorkánymestere lett bel?le. Más fiatal orkokat is megtanított a mágia m?vészetére és azon fáradozott, hogy eltörölje az orkok sámánisztikus hagyományait. Gul'dan újfajta mágiát mutatott követ?inek, egy rettenetes új hatalmat, amit teljesen átitatott a rontás.
Kil'jaeden igyekezett meger?síteni hatalmát az orkok felett ezért segített Gul'dannak megalapítani az Árnyék Tanácsot, egy titkolózó szektát, ami a háttérb?l manipulálta a klánokat és terjesztette a boszorkánymesteri mágia használatát Draenoron. Ahogy egyre több és több ork kezdte alkalmazni a boszorkánymesterek mágiáját, Draenor zöld mez?i és kanyargó folyói lassan megfeketedtek és valahogy kifakultak. Id?vel a kiterjedt puszták, amelyeket az orkok generációkon át az otthonuknak tekintettek kiszáradtak és csak vörös, terméketlen talaj maradt utánuk. A démoni energiák lassan, de biztosan pusztították a világot.
A Horda Születése
Gul'dan és az Árnyék Tanács titkos irányítása alatt az orkok egyre aggresszívabbak lettek. Óriási arénákat emeltek, ahol halálra men? viadalokban tökéletesítették harci tudásukat. Ezid?tájt történt, hogy néhány klán f?nöke szót emelt fajuk egyre mélyebbre süllyedése ellen. Egyikük, Durotan, a Hófarkas klánból figyelmeztette az orkokat, hogy ha így folytatják, a gy?lölet és a vérszomj teljesen bekebelezi majd ?ket. Szavai süket fülekre találtak, ahogy az er?sebb f?nökök, mint például Pokoljáró Grom, a Csatadal klánból az orkok élére álltak, hogy bajnokai legyenek egy háborúkat és hódítást ígér? új korszaknak.
Kil'jaeden tudta, hogy az ork klánok már majdnem készenállnak, de még meg kellett bizonyosodnia feltétlen h?ségükr?l. Titokban utasította az Árnyék Tanácsot, hogy idézzék meg Mannorothot, a Rombolót, a pusztítás és a düh él? megtestesülését. Gul'dan összehívta a klánf?nököket és meggy?zte ?ket arról, hogy ha isznak Mannoroth haragvó véréb?l, azzal legy?zhetetlenné válnak. Pokoljáró Grom vezetésével Durotan kivételével az összes f?nök ivott és ezzel megpecsételték sorsukat: rabszolgáivá váltak a Lángoló Légiónak. Mannoroth dühével felvértezve a f?nökök akaratlanul is átruházták ezt a szolgaságot mit sem sejt? fajtársaikra.
Újonnan szerzett vérszomjuktól feltüzelve az orkok keresték a lehet?séget arra, hogy dühüket levezethessék bárkin, aki szembe mert szállni velük. Megérezve, hogy eljött az id?, Gul'dan az egymással háborúzó klánokat egy egységes és megállíthatatlan Hordába szervezte. Tudta azonban, hogy az olyan f?nökök mint Pokoljáró és Végzetpöröly Orgrim egymással küzdenének a sereg feletti uralomért, ezért Gul'dan egy bábot nevezett ki az újonnan alakult Horda vezetésére. Feketekéz, a Pusztító, egy különösen elfajzott és ádáz ork hadúr lett Gul'dan választott bábja. Feketekéz vezetése alatt a Horda megindult, hogy tesztelje magát az egyszer?en él? draeneiok ellen.
Néhány hónap leforgása alatt a Horda eltörölte Draenor színér?l szinte az összes draeneit. Csak néhány maroknyi, szétszórt túlél?nek sikerült elkerülnie az orkok rettenetes haragját. A gy?zelem ízével eltelve Gul'dan a Horda hatalmában és dics?ségében fürdött. Ennek ellenére tudta, hogy a Horda folyamatos bels? villongásokkal fel fogja emészteni magát, hacsak nem találnak egy újabb ellenséget, amivel csillapíthatják a dics?séges mészárlás utáni étvágyukat.
Kil'jaeden látta, hogy a Horda végre készen állt. Az orkok lettek a Lángoló Légió leghatékonyabb fegyverei. Az eszes démon értesítette várakozó mesterét és Sargeras egyetértett vele: eljött az id?, hogy bosszút álljon.